Tanítás a(z) Apostolok cselekedetei könyvből

A misszióért felelősséget vállaló gyülekezet | ApCsel 2:41-47

Amikor a gyülekezetünk jövőjéről gondolkozunk, mindig abban látjuk a megújulás útját, hogy visszatérünk az apostolok idejében használt módszerekhez. De vajon hogyan építették az apostolok a történelem első gyülekezetét? Mit tanulhatunk ebből a korai időszakból, és hogyan alkalmazhatjuk ezt ma? Legalább három dolog van, ami a mi gyülekezetünk életét és misszióját is megváltoztathatja. Erről lesz szó most vasárnap.

Teljes bátorsággal (ApCsel 28:7-31)

Másfél év után az Apostolok Cselekedetei könyv végére értünk. Valójában azonban ez egy lezáratlan könyv, a ma napig íródnak bele újabb és újabb történetek. Vajon mi történt Pállal miután megérkezett Rómába? És mit tanulhatunk a könyv utolsó szakaszából?

Lakoma a viharban (ApCsel 27:27-44)

Amikor valaki stresszes, sokszor az étvágya is elmegy. Az étkezésre általában szeretünk nyugodt körülmények között sort keríteni. Vajon hogy tudott Pál egy szétesőfélben lévő hajón, amely tizennégy napja sodródott a viharos tengeren, leülni és nekilátni lakomázni?

Én előre megmondtam! (ApCsel 27:1-26)

Amikor rossz döntést hozunk, és éppen aratjuk a következményeket, általában mindig felbukkan valaki a történetben, aki arra hivatkozik, hogy ő bizony előre megmondta. A Biblia jó híre viszont az, hogy bár Isten gyermekeiként mi is hozunk rossz döntéseket, bizonyos dolgokat Isten is előre megmondott, és ezért biztonságban érezhetjük magunkat.

A boldogító igen (ApCsel 26:1-32)

Esküvőkre gyakran utalunk úgy a köznyelvben, hogy a pár kimondta egymásnak a boldogító igent. És bár ez az igen nagyon-nagyon fontos, az mégis kérdés marad, hogy mi az, ami az életben elhozza az igazi boldogságot. Lehet, hogy éppen egy másik igen?

Győztesek és vesztesek (ApCsel 25:1-27)

A sportversenyek, szépségversenyek és más megmérettetések győzteseit és az életben sikeres embereket általában csodálat veszi körül. Amikor meglátunk egy ilyen embert, azt mondjuk, hogy neki bejött az élet. Jézus azonban felkavarta az állóvizet, amikor azt mondta, hogy mit számít, ha valaki az egész világot is megnyeri, de a lelkében kárt vall. Ebben a fejezetben arról tanulunk, hogy lehetünk valóban az élet győztes oldalán, akármilyenek is a körülményeink.

Merj dönteni! (ApCsel 24:1-27)

Vannak olyan emberek, akik képtelenek kritikus döntés meghozatalára. Az előttük álló lehetőségek közül az egyik kiválasztása helyett csak egy helyben toporognak, arra várva, hogy majd az idő megoldja dilemmájukat.Azonban a nem-döntés a legrosszabb döntés!