Tanítás Horogh Gergely tanítótól

Életet adni

A következő parancsolatot hallva, gyorsan feltesszük a kezünket és kijelentjük: ez már tényleg nem rólam szól. Jézus azonban ismét mélyebbre mutat, a probléma gyökerére, a szívünkre. Mit kezdünk a haragunkkal, a szavainkkal, a másik ember értékével? Vajon hogyan lesz a „Ne ölj!” parancsolatból egy egészen személyes, életet adó üzenet?

Nyitott kézzel

A „Ne lopj!” parancsolat betartása elsőre talán egyszerűnek tűnik, hiszen legtöbben nem tartjuk magunkat tolvajnak. De vajon csak pénzt és tárgyakat lehet ellopni? És mi van akkor, ha a lopás mélyén valójában a bizalmatlanságunk áll? A sorozat következő részében arról beszélünk, hogyan formál át Jézus úgy, hogy ne görcsösen megszerezni és megtartani akarjunk, hanem megtanuljunk nyitott kézzel élni.

Mit kezdesz az igazsággal?

A 9. parancsolat sokkal többről szól annál, mint hogy egyszerűen ne hazudjunk. Vajon mindig igazság az, ami tényszerűen igaz? Sokszor bele sem gondolunk, milyen károkat okozhat egy féligazság vagy akár egy ártatlannak tűnő pletyka. Hogyan bánunk az igazsággal, amikor másokról vagy éppen önmagunkról van szó? A sorozat következő részében erről beszélünk, és arról, hogyan szabadít fel Jézus arra, hogy igazságban éljünk.

Vágysz a megelégedésre?

Mindannyian vágyunk valamire. Többre, jobbra, másra – és könnyű elhinni, hogy ha ezeket meg is szereznénk, végre igazán elégedettek lennénk. Új sorozatunk, a 10 – Kőbe vésve, szívbe írva, a Tízparancsolat örökérvényű üzenetét tárja fel a mai életünkben. Rendhagyó módon hátulról indulunk, a „Ne kívánd!” parancsolattól és egy nagyon mai kérdéssel kezdünk: Vágysz a megelégedésre?

Az Úr öröme a mi erősségünk

Szeptemberben könnyű már előre megijedni mindattól, ami előttünk áll: újra beindul az iskola, a munka, a szolgálatok, megtelik a naptár, jönnek a feladatok és a kihívások. Ha nem vigyázunk, már az év elején a félelem és szorongás lesz úrrá rajtunk. Pedig Isten nem arra hív, hogy féljünk, vagy szorongjunk, hanem hogy megerősödjünk Őbenne és az Ő örömében.

Végül, de nem utolsósorban

A Zsidókhoz írt levél végén a szerző fontos tanácsokat intéz a gyülekezethez és a vezetőkhöz egyaránt. Mit vár Isten a vezetőktől, és hogyan építheti a gyülekezet az egységet, a bizalmat és a közös szolgálatot? Vasárnap ezeket az időtálló gondolatokat vesszük sorra. Szívleljük meg őket, és váljanak gyülekezeti életünk meghatározó alapelveivé!

Tegnap, ma és mindörökké ugyanaz

Mi történik egy olyan világban, ahol folyamatosan változik a gondolkodás, az erkölcs, sőt már maga az igazság fogalma is? Ahol egyre nehezebb megmondani, mi a jó és mi a rossz? Létezik még olyan biztos pont, amihez igazíthatjuk az életünket? Vasárnap arról beszélünk, hogy igen, létezik. És ez nem egy eszme, nem egy filozófia, nem is egy vallási rendszer, hanem egy személy: Jézus Krisztus, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

Hosszú távra készülve

Bármennyire is szeretjük a gyors és azonnali megoldásokat, az élet legértékesebb dolgai általában idővel érnek be. A próbák és a helyes döntések sokszor nehezek a jelenben, és nem hoznak azonnali eredményt, mégis olyan jellemet és hitet formálnak bennünk, amelyek egy nagyobb cél felé vezetnek. Az élet és a hit útja nem sprint, sokkal inkább egy hosszú távú verseny. Vajon hogyan tudunk kitartani? És miért fontos, hogy ne csak a jelenre, hanem Isten távlati ígéreteire nézzünk?

Futóleckék Jézustól

Mindannyian részt veszünk egy futóversenyen, akár tudunk róla, akár nem. Ez a verseny nem egy stadionban zajlik, hanem a hétköznapjainkban: a döntéseinkben, a küzdelmeinkben, a kapcsolatainkban és a hitünkben. De vajon hogyan futhatjuk meg jól a ránk bízott pályát? Mire kell közben figyelnünk? Mi segít akkor, amikor elfáradunk, elcsüggedünk vagy szem elől tévesztjük a célt? Nézzük meg közösen, mit tanít erről a Biblia, és miért Jézus a kulcsa annak, hogy ne csak elinduljunk, hanem célba is érjünk!

Isten hétköznapi emberei

Amikor a bibliai hithősökről olvasunk, könnyen azt gondolhatjuk, hogy ezek az emberek egészen más kategóriába tartoztak. Pedig Noé, Ábrahám, Sára vagy Mózes és a többiek is ugyanolyan egyszerű, esendő emberek voltak, mint mi. Viszont bíztak Isten ígéreteiben, és Isten rendkívüli dolgokat tett általuk. Ezért ne csak csodáljuk őket a távolból, hanem ismerjük fel: ugyanaz az Isten ma is kész vezetni és használni azokat, akik hisznek Neki és bíznak Benne.