Sermons from March 2016

Jöjjetek és menjetek! (Máté 28:1-20)

Mindig is tetszett, hogy a Biblia nem vár tőlünk vak hitet. Amikor húsvét reggel az asszonyok a sírhoz értek, a sír már nem volt kővel lezárva, és nem csak hinniük kellett, hogy Jézus holtteste már nincs ott. Az angyal bátorította őket: “Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.” Szükséges, hogy megbizonyosodjunk a feltámadásról ahhoz, hogy hitelesen tudjunk bizonyságot tenni róla. Vajon melyek a feltámadás legfőbb bizonyítékai?

Elvárások (Máté 21:1-11)

Sok kapcsolat azért ér véget, mert valamelyik fél nem tudja hozni a másik elvárásait. Sokan ugyanezért fordítanak hátat Istennek. Hogy lehet, hogy az a tömeg, amelyik virágvasárnap messiásként köszöntötte Jézust, néhány nappal később a keresztre feszítését követelte? Hogy védhetjük meg magunkat hasonló csalódásoktól?

Ránk fér a hosszú hétvége (Lukács 6:1-11)

Voltál már úgy, hogy hiába aludtál éjszaka, az agyad mintha ébren maradt volna és tovább pörgött? A minőségi pihenés az egyik legfontosabb szükségletünk, annyira, hogy Isten még a törvényben is előírta ezt. De vajon hogy tudjuk megvalósítani ebben a túlpörgött világban, amikor úgy tűnik, egy percre sem lazíthatunk?

Mint borjú az új kapura (Lukács 5:17-39)

Akkor használjuk ezt a mondást, ha valaki olyan helyzettel találkozik, amellyel nem tud mit kezdeni, vagy olyan személlyel, akit nem tud betenni egy skatulyába sem. Ebben a részben éppen így néznek az emberek, különösen a vallási vezetők Jézusra. Egyételmű, hogy Jézus minden szempontból kilóg a sorból. Mi hajlamosak vagyunk “megszelídíteni” őt, beilleszteni a kis megszokott életünkbe. Neki azonban egy jobb terve van számunkra.