Sermons by Szabó Zoltán

Evezz a mélyre! (Lukács 5:1-11)

Észre vetted, hogy mostanában egyre értékesebb az időnk? Szembesültét már azzal, hogy mekkora értéke van egy jól sikerült személyes beszélgetésnek? Hogyan szánunk időt azokra akik igazán fontosak nekünk? Most vasárnap Pétert figyelhetjük, egy hasonló helyzetben.

Használd a kilincset! (Róma 3:25)

Ismeritek azt az ajtótípust, aminek csak az egyik oldalán van kilincs? És megvan az a tehetetlen érzés, amikor csak várjátok, hogy nyissák már ki belülről? A szívünk is ilyen ajtóhoz hasonlít: Isten szeretne velünk találkozni és sok jó terve van az életünkre, de nem erőszakos, a kilincs pedig a mi oldalunkon van. Vajon hogyan tudjuk kinyitni az ajtót? A tanítás megtekintéséhez kattints ide.

Megtisztulhatsz!

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Istennek csak akkor kellünk, amikor rendben van az életünk, és amikor olyan dolgok ütik fel a fejüket, amelyeket mi magunk is szégyellünk – problémák, betegség, gyengeség – hátat fordít nekünk. A most vasárnapi történetben arról lesz szó, amikor Jézus látja, hogy közeledik felé egy tetőtől-talpig leprás ember. Nem úgy reagál, ahogy mi tennénk: nem rohan el, hanem bevárja és hagyja, hogy megszólítsa.  A leprás emberben pedig újra megcsillan a remény, hogy megtisztulhat, ami Jézus gyógyító,…

Ne félj, csak higgy!

Vajon mit érzett az asszony, aki tizenkét éve tartó betegségét rejtegetve észrevétlenül akarta megérinteni Jézus ruháját a gyógyulásért? És vajon mit érzett az édesapa, akinek haldokló kislányához Jézus már nem ért oda, a tömeg és a fent említett asszony miatt? Két életút, két élethelyzet, de egy közös életérzés: a félelem. Most vasárnap arról fogunk tanulni, miért mondta Jézus, hogy „ne félj, csak higgy”, hogy milyen az a hit a gyakorlatban, ami képes legyőzni a félelmeinket.