Tanítás Nemeshegyi Sámuel tanítótól (Page 2)
Hittel a krízisben | Máté 8:18-34
A hosszú szóbeli tanítás, vagyis a hegyi beszéd után Jézus folytatja a tanítványai képzését. Ezúttal viszont olyan lecke következik, amit nem lehet szavakkal átadni, át kell éljenek valamit. Ahogy akkor a tanítványoknak, úgy nekünk is egy-egy krízis helyzet segít meglátni, hogy ki a valódi úr az életünkben, és micsoda hatalommal rendelkezik.
Bizalom Istenben | Máté 6:19-34
Jézus tanításán keresztül ezúttal az anyagiakhoz való viszonyunkat vizsgálhatjuk meg. A „ne aggódj, minden rendben lesz” közhelynél egy sokkal mélyebb és sokkal nagyobb biztonságot nyújtó igazságot fedezhetünk fel, ami egyben kulcs egy aggódásmentes élethez is! Anyagiak újragondolva.
Jézus hív | Máté 4:18-25
A Máté sorozatot folytatva betekintést nyerünk a tanítványok elhívásába. Az ő történetük személyes, egyedi, és már réges-régen volt. Azonban vannak olyan minták, abban, ahogy Jézus elhív embereket, amik ma is, mi ránk nézve is érvényesek.
A hit jelvényei | 2 Korinthus 11
Pál továbbra is védi saját szolgálatát az őt támadó hamis tanítókkal szemben. Saját életét bemutatva világít rá arra, hogy ezek az emberek mennyire hiábavaló dolgokkal dicsekednek. Ahogy a hitéért elszenvedett próbatételeket sorolja fel, kirajzolódik a valódi identitása. Ez pedig nekünk is segít, hogy a fókuszunkat a megfelelő helyre tegyük az életünkben.
Szolgálat és velejárók | 2 Korinthus 6
Pál ebben a fejezetben részletes leírást ad arról, hogy mik jellemzik “Isten munkatársainak” a mindennapjait, és a világhoz való hozzáállásukat.
Örömteli formálódás | 2Korinthus 3:1-18
Mit mondanának a mézeskalács figurák miután elkészülnek, ha tudnának beszélni? Én így képzelem el: „Milyen szépen megformáltál, az előbb még csak egy darab massza voltam”. Talán ilyesmit mondana egy gyönyörű váza is a fazekasmesternek. A Biblia szerint keresztényként mi is egy folyamatos formálódásban veszünk részt. Az pedig eléggé bíztató, ha látjuk, hogy a végeredmény kire fog hasonlítani!
Feltámadunk! | 1 Korinthus 15:12-34
“Feltámadunk” – a temetők bejáratánál szoktuk olvasni a feliratot. Elég szánalmasak a keresztények, ha végül ez mégsem történne meg – ezt maga Pál apostol írja le. De ha szilárdan is hisszük, hogy úgy lesz, akkor is marad még néhány kérdés, amivel érdemes foglalkozni. Például, hogy hogyan élem az életem ennek tudatában?
Emlékezzetek Rá | 1 Korinthus 11:17-34
Voltak a történelemben nagy emberek, akik számára az utókor emelt valamiféle emlékhelyet, tisztelegve életük, munkásságuk előtt. Voltak olyanok is, akik hatalmuknál fogva még a saját életükben építtettek monumentális sírboltot maguknak, biztosítva emlékük fennmaradását. Jézusnak nem maradt hátra sírhelye, de mi sem kell, hogy emlékhelyet építsünk neki, mert meghagyott nekünk egy olyan gyakorlatot, amivel kíválóan meg tudunk emlékezni róla, és arról, amit értünk tett.
Ki kinek a feje!? | 1 Korinthus 11:1-16
Ebben a szakaszban Pál arra a kérdésre ad választ és magyarázatot, hogy “be kell-e fedni az asszonyok fejét a gyülekezetben?” Mielőtt továbblapozva legyintenénk egyet, hogy ez egy ilyen régi kulturális dolog, érdemes itt megállni, mert kincseket érő igazságokat találhatunk.
Szabadság, szeretet | 1 Korinthus 8
A Biblia sok kérdésben egyértelmű útmutatást ad: ez rossz, ezért ne tedd, az viszont jó, azt tedd. Az életünkben azonban felmerülnek olyan kérdések is, amikről nehezebb eldöntenünk, hogy vajon szabad-e? Hogyan kezeljük a Krisztustól kapott nagy szabadságunkat, hogy közben másokat se bántsunk meg magunk körül?
