Sermons by Fodor Zoltán
Isten képére 2, avagy nézd meg jól Jézus Krisztust, mert ott vagy benne!
Sokan megtapasztaltuk már azt, hogy annyira akarunk valamit, annyira imádkozunk érte, de nem történik meg. Sőt, elsüllyedünk, kudarcot vallunk. Néha szükségszerű is ez, mert nem a megfelelő helyre nézünk, vagy nem is tudjuk hova nézünk. A világ nyomást helyez ránk, megvillant minden dolgot, ami eltéríthet a mi Urunk Jézus Krisztustól. Valaki azt mondta egyszer, hogy: “Ha leveszem a tekintetem Jézusról, akkor az ellenségnek mindegy mire tekintek!”
Isten képére
A Biblia egyik első nagy kijelentése az, hogy Isten a maga képére teremtett minket. Nem igazán egy kép ez, inkább olyan mint egy tükörkép, ahogy például a tó tükrében láthatjuk a hegyet. A tükörkép nem létezik az eredeti nélkül. Mi sem tudjuk Istent tükrözni maga Isten nélkül. De hol keressük, hogyan találhatjuk meg, hogyan tükrözhetjük az eredeti képet? Lehet-e hamisítani ezt a képet, létezik-e utánzat?
Az ima, avagy hallani az Ő hangját (Lukács 22:39-71)
Ebben a részben megtörténik Jézussal, amit lehetőség szerint elkerült volna. Amikor fizikai és/vagy verbális bántás, megaláztatás ér minket, sokszor annyira fáj, hogy csak magunkkal, a minket ért sérelemmel tudunk foglalkozni. Jézus azonban mindezek közepette is másokkal törődik. Arra hív minket, hogy jöjjünk az Atyához, várjuk az ő akaratát, imádkozzunk. Halljuk meg az ő hangját!
A kör (Lukács 22:1-38)
Itt a Lukács 22-ben Jézus utolsó estéjét fogjuk megnézni. Mi történik? Mit tesz? Mit mond Jézus? Nagyon erős a tanítványoknak a reakciója, de Jézus is egy nagyon erős üzenetet ad át! Talán a 27. vers az, ami a legjobban megfogalmazza azt. “… De én ti köztetek, olyan vagyok, mint aki szolgál!” És én? Mi a helyzet velem?
A helyünkön lenni (Apcsel 3:1-26)
Péter és János a templomba mennek az imádkozás órájára. Azt mondhatjuk, hogy a helyükön voltak, mert Isten a helyén volt az életükben. Ők pár hónap alatt hatalmasat változtak. Társaikkal együtt, akkor még azt kérdezték Jézustól a vakon született embert látván: Mester, ki vétkezett, ez vagy ennek szülei? Most meg ennek a sántán született embernek odaadják amijük van.
Az imádság (Apcsel 2:42)
Tudjuk, hogy Isten egy kapcsolatra teremtett minket, a Vele való kapcsolatra. Azt is tudjuk, hogy az imádság pedig a Vele való beszélgetés. De vajon van-e jó imádság? Mi az, ami Istennel egy mély, közeli kapcsolatra vezethet? Külön választom-e az áldást az áldótól? Istennek örülök-e vagy Istent kérem, hogy örülhessek valaminek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.
A kenyér megtörése (Apcsel 2:42)
A korai gyülekezet foglalatos volt a kenyér megtörésében. Mi a közös az apostolok tudományában, a közösségben és a kenyér megtörésében? Mi az, ami elengedhetetlenül fontos amikor úrvacsorát veszünk? Mit ír erről a Biblia? Mi volt ennek az előképe az ószövetségben?
A közösség (Apcsel 2:42)
A korai gyülekezet foglalatos volt a közösségben – ezt olvashatjuk. Milyen ez a közösség? Miben más? Miben más mint pl. egy jóga klub, vagy egy más közösség, amelyben emberek jönnek össze? A szíveket vizsgáló Isten egy fordított világot tár elénk, és erre oka van. Isten gyülekezetében nem az erősek győznek, nem az okosak vannak előnyben és nem a gazdagok irányítanak. A kincsünk cserépedényekben van.
Az apostolok tudománya (Apcsel 2:42)
A korai egyházat, a pünkösdkor megalakult gyülekezetet az apostolok mi alapján vezették? Lukács doktor a kérdésre leírta a választ. „Foglalatosak voltak az apostolok tudományában, a közösségben, a kenyér megtörésében és a könyörgésekben.” A sorozat első részében megnézzük mit is jelentett az az apostolok tudománya? Mit tudtak ők, amit mások nem? Mi az a titkos összetevő?
- 1
- 2
