Emmaus 12 (Page 3)

Melyikük a nagyobb szamár? (4Mózes 22-24)

Ismeri mindenki a szólást: „Áll, mint Bálám szamara.” Aki esetleg hallott már erről a bibliai történetről, az azt is tudja, hogy ez a szamár nem csak megállt, de emberi hangon meg is szólalt! De vajon tényleg a szamárról szól ez a már-már mesébe illő történet?

Hová nézel? (4 Mózes)

Életünk sorsdöntő pillanataiban elsődleges fontosságú, hogy a megfelelő irányba nézzünk. De ha ez nem sikerülne, akkor Isten, akár radikális módszerrel is, de segít a fókuszunkat helyes irányba állítani!

Véresen komoly (3 Mózes)

Ha egy helyzetet vagy eseményt véresnek írnak le, akkor az azt jelenti, hogy nagyon durva, nagyon erőszakos, szinte, vagy már valóságosan vér is folyik, komoly sérüléssel, sebesüléssel, akár halállal is jár.

Szemtől szemben (2Mózes 33)

Hihetetlen erő van a személyes, a szemtől-szembeni találkozásokban. Érezteted a másikkal, hogy fontos a számodra, mert időt töltesz vele. A szemébe nézel, és csak rá figyelsz. Szemtől szemben megnyílás van. Szemtől szemben épülnek a kapcsolatok.

A szabadság ára (2 Mózes 4-12)

A Bibliamúzeum központi termét egy nagy könyvtekercset formázó válaszfal osztja ketté, melynek egyik felén az ószövetségi eseményeket szemlélteti, a tekercs másik oldala az újszövetséget ábrázolja. Az egyiptomi szabadulás jelképe a bárány vérével megkent ajtófélfa szemöldökfája azonban átüti a tekercset, az Ószövetségből az Újszövetségbe átnyúlva Krisztus golgotai keresztfájában végződik, melyen a Bárány vére folyt! Beszélgetésvázlat házicsoportok számára

Vagyok, aki vagyok (2 Mózes 3:1-14)

Mózes, Egyiptom hercegeként tökéletes szereplő lehetett volna a zsidók Egyiptomból való kiszabadításában, mégis 80 éves korában, pásztorként látogatta meg Isten és hívta el a feladatra. Néha nehezünkre esik belátni, de Isten nem olyan, mint amilyennek elképzeljük és bizony nem a mi játékszabályaink szerint játszik. De akkor mégis milyen Ő?

Meghívás a jelenbe (1 Mózes 37-45)

Az év végén, pláne az évtized végén szeretünk visszanézni az elmúlt időszakra. Ez fontos is, mert ezáltal jobban meglátjuk az életünkben végbement változásokat. Azonban vannak, akik nem tudnak szabadulni a múltjuktól, azt nem tudják elengedni és az fogva tartja őket. De jó hírem van, az Úr meghív a jelenbe!

Nem az, aminek látszik (1 Mózes 22:1-14)

Ábrahámot a világon 3,5 milliárd ember tekinti a hit ősatyjának. És valóban az is. Isten kiválasztotta, szövetséget kötött vele, áldásaiban részesítette. Mégis, Isten egy olyan kegyetlen próba elé állította, ami sokakban megütközést kelt. Ám ez valóban egy hitpróba volt, vagy annál sokkal több? És mi az üzenete számunkra, így 4000 év távlatából…?

Őt ismerem!

Újságolvasás, régi fényképek nézegetése közben így kiálthatunk izgatottan, ha ismerős arcot látunk, vagy egy szerettünket véljük felfedezni! Vajon, hogy reagálunk, amikor meglátjuk Jézust az Ószövetség lapjain?