A kereszténység nem csak egy aggyal elfogadható igazság, hitrendszer, hanem egy személyes kapcsolat Istennel. Ez persze jól hangzik, de vajon hogy jelenik meg a gyakorlatban a mindennapokban? A tanítványok kérték Jézust, hogy tanítsa őket imádkozni, ebből is látszik, hogy senki nem úgy születik, hogy tud. Hogy tudjuk Isten jelenlétét a leghétköznapibb helyzetekben is megtapasztalni, és rendszeresen kommunikálni vele?
Talán a legnagyobb kérdésünk – már csak amiatt is, hogy furcsa dolog megszólítani valakit, akit nem látunk – hogy Isten valóban hallja-e az imádságot. Tanulmányozd át a következő verseket, és jegyzeteld ki magadnak, hogy milyen gondolataid, kérdéseid adódnak eközben.
Amikor Jézus a földön élt, maga is sokat imádkozott. Ezért nincs is hitelesebb személy, akitől tanulhatnánk az imádságról. Íme néhány tanítása.
Amikor John F. Kennedy volt az Egyesült Államok elnöke, köztudott volt, hogy rajta kívül volt még egy ember, aki bármikor bemehetett az egyébként nagyon szigorúan örzött Ovális Irodába, ahol az egyébként az egész világot érintő kérdésekben született döntés: az elnök kisfia. Mi ugyanezzel a bizalommal mehetünk az Atyánkhoz imádságban.
A Biblia nem igazán foglalkozik azzal, hogy mikor, milyen pózban, pontosan hogyan imádkozzunk. Ehelyett arra fókuszál, hogy milyen hozzáállással kerülhetünk imádban közel Istenhez.
Végül bátorításként jó tudni, hogy nem csak mi imádkozunk magunkért, és más testvérek. Hanem a Szentlélek és maga Jézus is imádkozik értünk.