A gyülekezet egy élő szervezet, amelynek Krisztus a feje. Akik a helyi közösségben szolgálunk, egyrészt testvérek vagyunk, egyenrangú tagjai Krisztus testének.
A szolgáló csapat azokból áll, akik azon túl, hogy a helyi közösség tagjai, felelősséget és feladatokat is vállalnak. A szolgálat egy többszörösen összetett helyzet, mert egyszerre veszünk részt a gyülekezet életében testvérként, és egy szervezetben munkatársként, ahol felelősséget vállalunk.
Ez az ábra azt mutatja be, hogy gondolkozunk a szolgáló csapat és a helyi közösség kapcsolatáról, és az ezekben betöltött szerepeinkről.
Mivel a szolgáló csapatban való részvétel szorosabb kapcsolatot jelent másokkal, ezért megfogalmaztuk, hogyan szeretnénk együtt szolgálni. Ezek addig vonatkoznak ránk, amíg szerepet vállalunk a szolgáló csapatban.
1. Elsősorban Isten miatt szolgálok
Miközben jó érzés egy csapat részének lenni, és személyesen is sokat kapok a közös munkából, az elsődleges motivációm a szolgálatban mégis az, hogy Istenért csinálom. A szívem mélyén tudom, hogy akkor is csinálnám, ha nem lennének körülöttem a többiek. Hiszek Jézus ügyében, hogy ő építi a gyülekezetét, és abban, ahogy ezt a szolgálatot is ő vezeti ebben a munkában.
2. Azért szolgálok, mert szeretnék
Szolgálni jó, de nem azért teszem, mert bárki elvárja tőlem vagy mert én elvárom magamtól. Ugyanígy vigyázok arra, hogy én se várjam el másoktól. Attól hogy én szolgálok, másnak nem kötelező. A szolgálatért nem járnak plusz pontok, aki nem szolgál, az is ugyanolyan fontos része a gyülekezetnek.
3. Teljesen odateszem magam
Jézus példáját követve igyekszem a személyes legjobbamat nyújtani a szolgálatban. Tudom, hogy minden szolgálat idő- és energiabefektetéssel jár, ennek fényében mérlegelem, hogy milyen és mennyi szolgálatot vállalok. Amit elvállaltam, azt viszont nem csak kipipálni szeretném, hanem teljes odaadással végzem. Igyekszem a csapatban nem utánfutó, hanem motor lenni. Folyamatosan keresem, hogyan fejlődhetnék.
4. Kezdeményezek
Ha észreveszek egy hibát, akkor nem másokra várok, hanem a sajátomként tekintek rá és aktívan teszek a megoldásáért. Keresem, hogy hol van hiány és igyekszem betölteni azt. Ha bánt valami, én teszem meg az első lépést. Ha ötletem van, felvetem.
5. Felelősséget vállalok a saját lelki egészségemért
Tudatosan emlékeztetem magam, hogy elsősorban Isten gyermeke vagyok, és csak másodsorban szolgáló, ezért figyelek a lelki egészségemre. Tisztában vagyok azzal is, hogy azáltal, hogy szolgálatot vállalok, jobban szem előtt vagyok a gyülekezetben. Ezért is törekszem arra, hogy az életem és a döntéseim összhangban legyenek a Bibliával, és ebben számonkérhető vagyok. Ha olyasmi történik az életemben, ami ebből a szempontból fontos, mielőbb beszélek erről a vezetőmmel.
6. Elsősorban a közösség része vagyok
Ha rendszeresen szolgálunk, könnyű elszigetelődni a többi embertől a közösségben. Igyekszem kapcsolatokat építeni és ápolni azokkal is, akikkel nem szolgálok együtt. Ezért elkötelezem magam, hogy amikor csak módomban áll, részt veszek a vasárnapi istentiszteleteken akkor is, ha éppen nem vagyok beosztva szolgálni.
7. Békésen dolgozunk együtt
A szolgálatot nem csak elviselni szeretnénk, hanem jól is szeretnénk közben érezni magunkat együtt. Hiszünk abban, hogy a békesség és az egymás iránti tisztelet elengedhetetlenek a közös munkához. A szolgálat természetes velejárója, hogy adódhatnak feszültséggel teli helyzetek és megjelenhetnek mérgező viselkedésformák. De ezek felett nem hunyunk szemet, hanem nevén nevezzük a dolgokat és kezeljük a helyzeteket.
8. Szolgáló hozzáállás az öncélúság helyett
A csapat sikere mindig fontosabb, mint az egyéni érvényesülés. Ehhez elengedhetetlen, hogy mind azt keressük, hogyan segíthetünk, mit tehetünk a nagy egészért. Nem csinálunk presztízskérdést a szolgálatból, nem a szereplés a cél, tudatosan lecsendesítjük az egónkat, nincs alantas feladat számunkra. A szolgálat szempontjából a takarító nem kevesebb mint a tanító.
9. Csapatjátékosok vagyunk
Elfogadjuk, hogy ahhoz, hogy gördülékenyen tudjunk együtt szolgálni, szükségünk van arra, hogy kommunikáljunk egymással, és szükségünk van eszközökre, folyamatokra és keretekre. Felelősséget vállalok azért, hogy ha megszólítanak, válaszolok, mert a másiknak nyilván fontos a téma.
10. Egymás fejlődését segítjük
Folyamatos törekszünk rá, hogy meglássuk az értéket a többiekben, és arra is, hogy ezt a hozzáállást ők is érezzék. Ha van valami észrevételünk, amivel elősegíthetnénk a többiek fejlődését, nem tartjuk magunkban, hanem megosztjuk velük. Feltételezzük róluk, hogy ők is fejlődni szeretnének, tehát nem hagyjuk, hogy a ki nem mondott észrevételek feszültséget építsenek a csapatban. Ha kritikát fogalmazunk meg, azt nem másokat minősítve tesszük, hanem úgy, hogy hiszünk abban, hogy több van bennük. A hozzánk érkező észrevételekre is úgy tekintünk, mint ami a fejlődésünket szolgálja.
11. Fejlődésre törekszünk
Jézus tanított arról, hogy a legtöbbet hozzuk ki abból, amit ránk bízott. Nem köthetünk kompromisszumot, mert a világtörténelem legfontosabb ügyét visszük előre, egy olyan közegben, ahol rengeteg üzenet versenyzik profi eszközökkel az emberek figyelméért.
Hálásak vagyunk azért, ameddig már eljutottunk, de folyamatosan keressük a módját, hogyan fejlődhetnénk tovább a készségeinkben, eszközeinkben, működésünkben, de a vezetésben és a hozzáállásunkban is. Ha valami idejétmúlttá válik, akkor készen állunk megváltoztatni.
12. Egy irányba húzunk
Elfogadom a területem vezetőjét, a gyülekezet vezetőit és pásztorát – nem azért mert hibátlanok lennének, hanem mert Isten helyezte őket abba a szolgálatba, amiben jelenleg vannak. Segítem a munkájukat és fejlődésüket azzal, hogy visszajelzést adok és idejében jelzem nekik, ha egy nagy jelentőségű kérdésben nem tudok azonosulni velük, vagy valami megingatta a bizalmamat.
