Tényleg Isten mondta? (Isten embere)
Isten szeret kommunikálni, és ha töltöttél már időt keresztények körében, bizonyára hallottál már valakit arra hivatkozni, hogy Isten szólt hozzá. Időnként azonban gyanút fogunk az üzenet tartalmát illetően. Vajon mennyire kell másokra hallgatnunk, ha arra hivatkoznak, hogy Isten mondott nekik valamit? Ez a titokzatos, névtelen prófétáról szóló történet erről tanít minket.
A Fiú, Jézus Krisztus (Hitünk alapjai 4.)
Jézus Krisztus élettörténete legtöbbünk fejében valószínűleg a karácsonyi eseményekkel kezdődök. A Biblia azonban arról tesz bizonyságot, hogy ő már a teremtés előtt is létezett, többször megjelent az Ószövetségben is, és bár feltámadása után a mennybe ment, hamarosan újra eljön. Lehet, hogy az Istenség második személye is titokzatosabb, mint gondolnánk? Róla fog szólni ez a vasárnap, hiszen róla szól a húsvét is.
Az Atya (Hitünk alapjai 3.)
Amikor Istent említjük, általában rá gondolunk. Jézus hozzá imádkozott. Vajon kicsoda az istenség első személye, az Atya? Ha a Biblia igazat állít, hogy Isten megismerhető, milyennek ismerjük meg őt? Miért tűnik úgy, mintha más arcát mutatná az Ószövetségben, mint az Újszövetségben?
Merj második lenni (Jonatán)
Észrevettétek, hogy az emberek mindig szeretnének elsők lenni? Szeretnénk mi nyerni a társasjátékot, elsőként elfoglalni az egyetlen ülőhelyet a metrón, és leggyorsabban indulni a zöld lámpánál. A sportolók az aranyra hajtanak, a politikusok pedig a választási győzelemre. Noha Saul fiaként a trón várományosa volt, Jonatán tudta, hogy Dávid lesz a következő király, és örömmel támogatta ebben barátját. Hogy tudta ezt megtenni? Mit tanulhatunk a jelleméből?
Nem elég jól kezdeni (Saul)
A versenysportokban sok múlik a rajton, a győzelemhez azonban a verseny további része is szükséges. A keresztények körében is előfordul, hogy valaki a megtérése után nagyon ígéretesnek tűnik, és mindenki azt gondolja róla, hogy Isten nagy dolgokra fogja használni, aztán valamiért mégsem így lesz. Vajon mi lehet a titka, hogy az erős kezdés után a folytatás is erős legyen? Erről tanít minket Gyűgyi Laci, az esztergomi Golgota pásztora Saul király életén keresztül.
A Biblia (Hitünk alapjai 2.)
A Bibliát a keresztények Isten szavaként olvassák szerte a világon. Vajon tényleg az, vagy csak emberek alkotása? Mi a Biblia története? Mennyire hitelesek a ma elérhető fordítások? Hogy tudjuk úgy beépíteni a bibliaolvasást az életünkbe, hogy ne csak vallásos kötelesség legyen?
Mi az evangélium? (Hitünk alapjai 1.)
Miért tanítja a Biblia, hogy minden ember bűnös? Mit jelent a megtérés valójában? Hogyan lehetsz biztos az üdvösségedben?
A szenvedélyes lélek örök ragyogása (2 Korinthus 3:18)
Természetünktől fogva vonzódunk a „nagyság” után. Különleges érzés tölt el bennünket egy hatalmas vízesés szélén, egy magas építmény tetején, vagy egy híres ember társaságában. Isten bennünket, embereket úgy teremtett, hogy egy erős, mindent átfogó, mindent megváltoztató szenvedély vezéreljen mely Istent akarja dicsőíteni az által, hogy élvezi és kifejezi az Ő kiválóságát az élet minden területén. Ez a szenvedély abban a csodálatban születik és formálódik, amit Krisztus “nagysága” vált ki belőlünk, és amely képes megváltoztatni az életünket.
Egy nap (Lukács 24:1-53)
Egy ember Magyarországon átlagosan több mint huszonötezer napot él, ezek közül mégis csak néhányra emlékszünk jól. Egyetlen nap ugyanis teljesen megváltoztathatja az életünket. Lukács az utolsó fejezetben egyetlen nap eseményeit írja le, amely Jézus feltámadásával kezdődött, és amely mindent megváltoztatott.
Napba nézni (Lukács 23:32-56)
Néztetek már napfogyatkozást? Ilyenkor a médiában nagyon nyomatékosan felhívják a figyelmet, hogy csak védőszemüvegben nézzünk a napba. Ez ugyanis akár néhány másodperc után is visszafordíthatatlan változásokat okozhat a szemünkben. Ebben a részben Krisztust már a kereszten látjuk. És ahogy figyeljük az utolsó mondatait, egy vakítóan tiszta szeretetet látunk. Ha a kereszten, a látásunk ugyanúgy visszavonhatatlanul megváltozik, mintha a napba néznénk – csak nem elromlik, hanem megjavul. Másként látjuk Istent, az embereket és saját magunkat is.
