Köszönöm, elfogadom (Galata 3:7-29)

Köszönöm, elfogadom (Galata 3:7-29)

Apró kedvességet, ajándékot szívesen elfogadunk, azonban, ami nagyobb érték, azért szeretünk megdolgozni. Isten mégis úgy döntött, hogy azért, hogy az ő szemében igazzá váljunk, semmit nem tehetünk le az asztalra, hanem csak akkor lehet a mienk, ha elfogadjuk, ajándékként – ezt jelenti a hit. De vajon hogy jelenik ez meg a gyakorlatban? Mit jelent hinni, amikor lesújt egy tragédia, amikor Isten igazságtalannak és távolinak tűnik?