Sermons from 2018 (Page 5)

Elég jó vagy! (ApCsel 11:1-18)

Téged is megbénít időnként az, hogy szembesülsz a hiányosságaiddal? Nem is csoda, hiszen az alsó tagozatban kapott fekete pontoktól kezdve, elrontott felvételiken, elutasított munkahelyi jelentkezéseken és párkapcsolati szakításokon át a lázadó gyerekeinkig minden azt kiabálja az arcunkba, hogy nem vagyunk elég jók. És ezen a vallásosság sem segít. Vajon az segítene, ha elhinnénk a mondatot, amit Péter hallott a joppéi háztetőn: “Amit Isten megtisztított, azt te ne mond tisztátalannak!”

Istennek nincsenek kedvencei (ApCsel 10:24-48)

Nem annyira bánjuk a kivételezést, ha velünk történik, de bántja az igazságérzetünket, ha mások élveznek jogtalan előnyöket. Milyen jó tudni, hogy Isten valóban egyformán viszonyul hozzánk, és nem személyválogató. Persze ezt nem annyira könnyű elfogadni, ha azt gondoljuk, mi vagyunk a kedvencei.

Nem értek egyet! (ApCsel 10:1-23)

Az emberek között vannak, akik befolyásolhatóbbak, mások inkább önfejűek. De akármelyik táborba is tartozunk, döntenünk kell, hogy mekkora súllyal engedjük latba esni mások véleményét. Döntenünk kell arról is, hogy mekkora tekintélye van az életünkben Isten szavának, különösen akkor, amikor igazából nem értünk egyet vele, vagy nem értjük őt.

Pedig mi azt hittük (Lukács 24:13-35)

Beleszeretni valakibe nem nehéz, a kapcsolat kihűlése után újra beleszeretni viszont művészet. Ugyanígy művészet az, ha valakinek, aki csalódott Istenben, csalódott a vallásban, újra felizzik a szíve. Vendégtanítónk, Bolyki László többek között ennek titkáról beszélt az emmausi tanítványok története alapján.

Most élsz – legyél jelen!

Ti is érzitek úgy néha, hogy miután hétfőn beugrotok a darálóba, csak rohan az idő veletek, és mintha nem is élnétek igazán át a saját életeteket? Vajon mi a titka annak, hogy igazán jelen tudjunk lenni minden pillanatban?

Egészséges függőség (ApCsel 9:31-48)

Általában tiszteljük a magabiztos, önálló, független embereket, és megvetjük a teszetoszaságot. Azonban van az önállótlanságnak egy olyan formája, amivel többet érünk el az életben, mint bármekkora önbizalommal: amikor Istentől függünk.

Isten műhelyében (ApCsel 9:20-30)

Volt már olyan időszakod, amikor úgy érezted, hogy szét vagy esve és kudarcot vallasz? Vagy éppen most vagy ilyen helyzetben? Ne felejtsd el, hogy mielőtt Isten használ valakit, felkészíti, és ez időnként azzal jár, hogy szétszed és újra összerak, akár egy szerelő egy autót.

Soha ne mondd, hogy soha (ApCsel 9:1-19)

Vér nem válik vízzé. Kutyából nem lesz szalonna. Nem esik messze az alma a fájától. A magyar nyelv hemzseg az olyan szólásoktól, amelyek azt érzékeltetik, hogy az ember nem tud igazán megváltozni. Ez a történet azonban azt támasztja alá, hogy senkit nem érdemes beskatulyáznunk, az emberek nagyon nagyot tudnak változni. És ez rád is igaz.

A megtérés egyenlete (ApCsel 8:26-40)

Ahogy matekórán tanultuk x+y=z. Most lássuk mi a megtérés egyenlete: egy Isten kegyelmével és erejével telt evangélista, aki maghallja és követi a Szent Szellem vezetését + egy Istent kereső szív = egy megtért, újjászületett lélek, aki megismerte Jézust, mint személyes megváltóját!